A generátor egy gerjesztett – ritkán állandómágnes – forgórészből és egy tekercsrendszerrel ellátott állórészből tevődik össze. Az állórész csapágypajzsai és az abban elhelyezett csapágyak tartják középpontban a forgórészt, és biztosítják annak a sima futását. A gerjesztett forgórészt mechanikai energiával forgatják. Ennek a hatására a forgórész indukcióvonalai metszik az állórész tekercsrendszerét, és abban feszültséget indukálnak.
Az állórész általában háromrészes tekercseléssel készül. A forgórészben a külső forrásból bevezetett egyenáram; vagy a rövidrezárt forgórészben kialakult örvényáram gerjeszt a működéshez szükséges mágneses teret.
A generátor előnye a dinamóval szemben az az, hogy az indukált feszültséget keferendszer nélkül közvetlenül az állórészről veszik le, így nagy áramok esetén sem kell a mozgó alkatrészek (szénkefék) sérülésétől tartani. A további előnye az az, hogy az előállított váltakozó feszültség transzformátor segítségével átalakítható, és minimális veszteséggel szállítható.